Bologna címere
   
| Bologna | Nevezetességek | Egyetem | Történelem | Gasztronómia | Díjak | Fotógaléria | Térkép |
Történelem





vilagvarosai.hu on Facebook

A gyönyörűen megőrzött várost a Kr. e. 5. században az etruszkok alapították Felsina néven. A területet ezt megelőzően farmerek lakták. A város a hegyen található szentély körül alakult ki, amelyet temető övezett.
A római időkben Bononia-nak hívott városnak 2 főutcája volt. A keleti gótok uralmának megdőlése után az exarchatushoz tartozott. Később pedig Bizánc és a longobárdok uralma alá került. A Lombard Liga tagjaként harcban állott II. (Hohenstauffen) Frigyessel, és 1249-ben a fossaltai csatában aratott győzelem után a város kivívta önállóságát, és meg is tartotta 1506-ig, amikor is II. Gyula pápa az egyházi birtokhoz csatolta. 1796-ban a franciák számára meghódította Augereau. 1845-ben, pedig újra a pápai birtok része lett. 1821 és 1831-ben köztársasági mozgalmak színhelye volt. 1849-ben az osztrákok szállták meg. 1860 óta, pedig az egyesült olasz királysághoz tartozik.


Bolognai var


Bologna a legek városa. Híres ferde tornyait már Dante megénekelte, a Divina Comediában. A Guiness-rekordok könyvébe is bejegyezték a negyven kilométeres árkádsorával, a városban sétálgattak az irodalom olyan nagyságai, mint Montesqueiu, Goethe, Lord Byron. A 200 ezer kötetes egyetemi könyvtárában felbecsülhetetlen értékű kéziratokat is őriznek, köztük Mátyás király több corvináját. Korábban a könyvállomány alapját azok a könyvek alkották, amelyek az 1219-30-as években a domonkos rendhez tartozó diákok, egyetemisták birtokában voltak. De ez az állomány idővel egyre nagyobb lett, és hamarosan ez lett Bologna város legfontosabb könyvtára, ezért 1400 körül szükségét érezték, hogy a könyveket egy tágasabb és méltóbb helyiségben helyezzék el.

Bologna kanyarjai

Foto: Flickr by Zé Preston lad

Impresszum és kapcsolat - Impressum and contact